Adatvédelem a társasházaknál

A társasház üzemeltetésénél sokszor előfordul, hogy szükség van a lakóközösség tagjainak adataira, például a közüzemiszámla-tartozás vagy közösköltség-tartozás esetén, és ilyenkor bizony gyakoriak a vitás esetek. A társasházakról szóló 2003. évi törvény kitér az adatok kezelésére, pontos útmutatást adva arra, hogyan kell eljárni az adatvédelemnél. 

Adatkezelés a törvény szerint
Az adatvédelem kiterjed az olyan, természetes személyekkel kapcsolatos információkra, amelyekből személyes adatok következtethetőek ki. Az ilyen adatok felvétele, gyűjtése, rögzítése, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala adatkezelésnek minősül.

A társasházaknál nincs szükség külön adatvédelmi szabályzatra vagy auditra, mert a 2003. évi CXXXIII. társasházi törvény megadja a társasház-üzemeltetők számára felhatalmazást az adatok kezelésére. A törvény magában foglalja, hogy a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:

a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,

b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy       nyilvános adatát,

c) a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,

d) a külön tulajdonában lakó személyek számát,

e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.

stature-935643_1280

Az adatok megvannak, de nem férhetünk hozzá
A fent említett adatok bejelentése viszont csak akkor írható elő a társasház-fenntartók által, ha közüzemi szolgáltatás, illetve a központi fűtés- és a melegvíz-szolgáltatás díja a tulajdonost vagy a bérlőt terheli. Ha ezt a szervezeti-működési szabályzat is rögzíti, a tulajdonos köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről tájékoztatni.

A törvény szerint a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke említett adatokról nyilvántartást vezethet, azonban a nyilvántartásban szereplő adatokat kizárólag közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhatja ki.

Ha a közösköltség-tartozást, illetve a közüzemiszolgáltatás-tartozást kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a bejelentett, tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.

Amit nem szabad
Azt viszont a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy például akiknek közösköltség-tartozása van, azokról kitegyük a lépcsőházban egy listát, még akkor sem, ha csak kapukóddal szerepelnének. A kapukódból például már lehet következtetni a személyes adatokra, ezért ez adatvédelmi szempontból problematikus.

Közösköltség-tartozás
Ahogy azt már korábbi cikkünkben is közöltük, jóval nehezebbé vált a közösköltség-tartozások behajtása a nem fizető tulajdonosoktól a 2015 év végén hatályba lépett jogszabály-módosítások következtében. A jogszabályok az adóst védik, hiszen nem valószínű, hogy a közös költséggel tartozó tulajdonos legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban elismeri a tartozást, a végrehajtható okirat beszerzéséhez pedig már további személyes adatok beszerzésére van szükség, ami miatt jóval bonyolultabbá és időigényesebbé vált a jelzálogjog bejegyeztetése.