GYIK

Amennyiben helyhiány miatt a társasház tulajdonostársainak csupán egy részének elegendő parkolóhely áll rendelkezésre, a ház több forgatókönyv közül választhat a helyek elosztása terén. Ezek alapja a parkolóhelyek pontos felrajzolása, valamint a társasházi tulajdonhányadok felmérése. Mivel a parkolóhelyhez jutók vélhetően tulajdoni hányaduknál nagyobb részben fognak részesülni a parkolóhelyek jelentette közös helyekből, (1) a ház díjfizetésre kötelezheti a bent parkolókat az igénybe vett plusz tulajdonhányad szerint. Lehetőség van továbbá a (2) helyek kiosztására és a jogosultak időszakonkénti cserélésére, (3) a helyek kisorsolására, (4) vagy akár licit alapján történő odaítélésére is.

A közgyűlés levezető elnökének feladata a határozatképesség megállapítása az ülés kezdetén, illetve az egyes kérdéseknél, valamint ismertetni a napirendi pontokat, kérdéseket. Emellett kötelessége a rend fenntartása, a szó szükség esetén történő megvonása.

Mivel a társasházi törvény rendelkezése szerint a bizottság tagjait a tulajdonostársak maguk közül választják, így nincs lehetőség arra, hogy a tisztséget külső személyekre ruházza a ház. Ugyanakkor a bizottságnak jogában áll külső szakértő szakértelmének kikérésére, amit a közös költségből finanszírozhatnak. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a ház külső céget bízzon meg ezzel a feladattal, amely szolgáltatásért havi megbízási díjat köteles fizetni a ház.

A társasházi törvény rendelkezései szerint minden olyan társasházban kötelező Számvizsgáló Bizottságot felállítani, amelyben 25-nél több lakás több található, feladata a társasház gazdálkodásának ellenőrzése.

A 2003. évi CXXIII. törvény szerint a Számvizsgáló Bizottság (SZB) bármikor ellenőrizhető a közös képviselő gazdálkodási tevékenységét, illetve havonta ellenőrzi a közösség pénzforgalmát. Ehhez kapcsolódóan az SZB feladata véleményezni a közgyűlés elé kerülő javaslatokat (főként költségvetési szempontból), valamint javaslatot tesz a közös képviselő/intéző bizottsági elnök díjazására. Fontos kitétel, hogy egyik tagja sem kaphat számlakezelési jogot, illetve önállóan nem végezhetnek sem pénzfelvételt, sem kifizetést. Emellett azonban a közös képviselő mellett ellenjegyzési joga lehet a pénzfelvételhez és átutaláshoz.

Az írásbeli szavazás csak abban az esetben elérhető eszköz, amennyiben a társasházi SZMSZ részletesen rendelkezik ennek körülményeiről, követelményeiről. Ilyen esetben a közös képviselő az írásos dokumentum mellé csatolt szavazóív kiküldésével kezdeményezhet írásbeli szavazást. A kiküldött dokumentumokban a szavazásra bocsátott kérdés/kérdések ismertetése mellett „elfogadom”, „nem fogadom el” és „tartózkodom” válaszlehetőségeket kell feltűntetni. (A gyakorlatban „igen”, „nem” és „tartózkodó” szavazati lehetőségeket szoktak alkalmazni.)

A 2003. évi CXXIII. törvény alapján az egyes alapító okiratok ezzel a törvénnyel ellentmondó rendelkezései helyébe a törvényben foglaltak lépnek. A törvény előírja, hogy amennyiben az alapító okirat és az SZMSZ ellentmondó rendelkezéseket fogalmaz meg, az SZMSZ-ben megfogalmazottak vannak érvényben.

A felújítási alapképzés a ma érvényben lévő kormányrendelet értelmében alapvetően nem kötelező a társasházak számára, azonban erősen ajánlott, mivel bizonyos kedvezményes konstrukcióknál ez igenis követelményként jelenhet meg. Lényege, hogy a társasház a ház állapotának megőrzése érdekében szükséges műszaki vizsgálatok és karbantartások finanszírozására felújítási tartalékot halmoz fel. Ez lehet külön bankszámlán történő felhalmozás, értékpapír vagy előtakarékossági konstrukció is. Az olyan lehetőségek, mint az állami kamattámogatás is, minimum négyéves felújítási alapképzést követelnek meg a pályázóktól, így bár az alapképzés nem kötelező, de komoly előnyöket megalapozó alapeleme lehet a társasházi pénzügyeknek.

Attól függően, hogy a társasház havonta milyen gyakorisággal bonyolít le banki tranzakciókat, illetve hogy időről időre nagyobb pénzmennyiséget tartana-e számláján, több bankszámla-konstrukcióból válogathatnak a piacon. A számlavezetési díj és a pénzforgalmi jutalék mértéke jellemzően a számlavezetés futamidejétől függ: minél hosszabb a futamidő (2 évnél rövidebb, 2-4 éves, 4 évnél hosszabb), annál alacsonyabb a díjak mértéke.

A 2004. évi CXV törvény szerint a műszakilag elkülönült lakóépület(ek) tag tulajdonosai együttesen válhatnak ki a szövetkezetből minden negyedév záró napján abban az esetben, ha nincs tartozásuk a lakásszövetkezet felé. A kiválásról szóló döntés meghozatalához legalább az összes kiválni szándékozó tag 2/3-os támogatása szükséges, a döntésről pedig – amelyhez nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlési jóváhagyására – írásban kell tájékoztatni az igazgatóságot minimum 90 nappal a kiválást megelőzően. Ez után a vagyonmegosztásról a lakásszövetkezeti közgyűlés dönt. Emellett szükség van az alapítandó társasház alapító okirat tervezetének egyhangú elfogadására, valamint a szükséges hatósági engedély iránti kérelem benyújtására. A bejegyzést követően az újonnan alapított társasházra a társasházak működésére és szervezetére vonatkozó szabályok érvényesek.

A tartozással rendelkező tulajdonostárs szavazati joga nem korlátozható, kizárólag a jelzálog bejegyzésével kapcsolatos határozat meghozatalánál.

A szóbeli, majd postai úton történő figyelemfelhívás után a behajtás legalapvetőbb, egymillió forintnál nem nagyobb összeg esetén végső eszközét a fizetési meghagyás jelenti. A fizetési meghagyás iránti kérelmet a cégeknek elektronikus úton, a magánszemélyeknek közjegyzőn keresztül lehet benyújtani. A procedúra sikertelensége esetén lehetőség van a tartozó fél ingatlanának jelzáloggal történő megterhelésére is. Ezt a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke az SZMSZ vagy a közgyűlési határozat alapján kezdeményezheti ügyvédi ellenjegyzéssel. Ez a lehetőség biztosítékul szolgál a tartozás megfizetéséhez. Bár legkorábban három hónapos tartozás esetében alkalmazható ez az eszköz, szükség esetén megismételhető ennek alkalmazása.

A határozatok könyve, teljes nevén a „Közgyűlési határozatok könyve” a közgyűlések alkalmával meghozott határozatok, illetve azok végrehajtási dokumentációjának gyűjteménye. Ennek vezetése a közös képviselő feladata, a dokumentáció alapját pedig a tagok által hitelesített jegyzőkönyvek adják. A közös képviselőnek évekre bontottan, külön könyvben vagy lefűzött dossziéban kell összeállítania időrendben az egyes időszakok dokumentációját, ebben a könyvben pedig folyó oldalszámozással ellátva és lefűzve kell a dokumentumokat tárolni.

Az ESCO (Energy Saving Cooperation) egy olyan finanszírozási forma, amelynek keretében az adott energiacég előfinanszírozza, megelőlegezi a társasház által tervezett energetikai korszerűsítési beruházást. Ez a költség a ház későbbi működése során jelentkező megtakarítás nyomán térül meg a cég számára. Az ESCO-ügyletek jellemző időtartama 5-10 év.

Mivel a kémények és a pótkémények közös tulajdonban vannak, így az ezekkel kapcsolatos költségeket, úgy mint karbantartási és kéményseprési díjakat, a tulajdonostársak tulajdonhányaduk szerint kötelesek hozzájárulni. Ez a kötelezettség tehát független attól, hogy mely tulajdonosok használják vagy nem használják a kéményrendszert.

Mérlegképes könyvelői szolgáltatást csupán olyan esetekben igénybe venni, ha a társasháznál a vállalkozási tevékenységből származó éves bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában (ennek hiányában az üzleti évben) várhatóan meghaladja a 10 millió forintot.