Kényes kérdés: gondnokság alá helyezett tulajdonosok a társasházban

A gondnokság kérdése általában a jogesetek vizsgálatában is különös helyet foglal el, nincs ez másként a társasházakban sem. A közös ügyek intézésében ugyanis komoly vitákhoz vezet, ha az egyik tulajdonostárs gondnokság alatt áll, a többiek pedig nem látják pontosan, mivel is jár ez, mikor érvényes az adott tulaj szavazata. De az is előfordul, hogy maga a lakóközösség szeretné elérni, hogy gondnokság alá kerüljön valamely tulajdonos.

A közgyűléseken nem gyakran ugyan, de problémát okoz, hogy a tulajdonostársak nem tudják pontosan, hogyan szavazhat érvényesen a közös ügyekről a gondnokság alá helyezett tulajdonos. A kérdés persze fontos, hiszen az olyan alapvető kérdésekben is felmerül ez, mint a közös költség megállapítása vagy egy nagyobb felújítás megszavazása. Annál is súlyosabb ez a kérdés, amikor esetleg egy 100 százalékos támogatást igénylő kérdésben lenne szükség a gondnokság alá helyezett tulajdonos szavazatára.

A másik fontos problémakör az, amikor a lakóközösség úgy ítéli meg, tulajdonostársuk szellemileg nem képes arra, hogy megalapozott döntéseket hozzon a ház ügyeiben, és ezért ők maguk szeretnék, hogy gondnokság alá helyezzék az illetőt. Sajnos rengetegszer olvashatunk ennél vészesebb, feszültebb helyzetekről is, mikor az egyik tulajdonostárs hulladékot gyűjt a saját- és közös tulajdonú helyiségekbe, ami a hozzáférés és a higiénia szempontjából is problémás.

A fenti esetek miatt mindenképp érdemes tisztázni a gondnokság alapjait.

Cselekvőképesség és gondnokság

Cselekvőképesnek tekintendő az a személy, aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik. Ezzel ellentétben tehát cselekvőképtelennek tekintendő, aki nincs birtokában ennek a képességnek, nem tud maga teljes megalapozottsággal döntéseket hozni az őt érintő ügyekben. Tudni kell, hogy a ténylegesen cselekvőképtelen személyeknek csak egy része áll gondnokság alatt, tehát számos lakóközösségnek lehet olyan tagja, aki gondnokság alatt ál, vagy épp indokolt lehetne mellé gondnokot kijelölni.

shutterstock_46314979

Két eshetőség

A gondnokságnak alapvetően két formája van: a cselekvőképesség részleges és teljes korlátozása. A PTK a következőkben rendelkezik ezekről:

2:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt.

(3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül

  1. a)tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
  2. b)megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
  3. c)rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
  4. d)köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
  5. e)ajándékozhat a szokásos mértékben.

(4) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása]

(1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.

(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.

2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.

(3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

A legfőbb, ami a tulajdonostársakat érinti, hogy részleges gondnokság esetén cselekvőképtelensége fennállása idejéig csak gondnoka hozzájárulásával együtt hozhat jogilag érvényes határozatokat, legyen szó közgyűlési szavazatról például. Azonban amikor cselekvőképessége teljes birtokába kerül, már önállóan is eljárhat. Ezzel szemben a teljes cselekvőképtelenség esetén kizárólag az illető nevében eljáró képviselő jognyilatkozata tekinthető érvényesnek.