Mennyire működőképes a lakásszövetkezeti forma?

Veszélyes épületek, zavaros pénzügyek és elégedetlen emberek jellemzik néhány lakó szerint a lakásszövetkezetek körül kialakult helyzetet. Az M1 Kosár című magazinja arra kereste a választ, hogy az olykor több száz, ezer lakást összefogó szövetkezeti forma mennyire működőképes formáció.

A közszolgálati televízió magazinműsora arról számolt be a napokban, hogy az egyik haza település bizonyos épületei több lakó szerint az utóbbi években szinte életveszélyesen elhanyagolt állapotba kerültek. Sok helyen lepergett a festék, hullik a vakolat és egyéb, súlyosabb burkolati elemek is letöredeztek az épületről. A műsor stábja által megkérdezett lakó azt mondta, akad gond az épületek belsejében is, például a liftet évtizedek óta elhanyagolják, és nem újították fel.

Inkább kifestették ők

A probléma azonban többek szerint nem egyedi a környéken, és több ház állapota is hagy kívánnivalót maga után. Egy másik helyi lakos arról beszélt a stábnak, hogy az épületek karbantartása annyira döcög, hogy az egyik lépcsőházban már a lakók maguk vették kézbe a felújítást: maguk festették ki a lépcsőházat, igaz, legalább a festékre kaptak pénzt.

A szövetkezet vezetősége nem adott interjút a Kosár stábjának, egy levélben azonban azt írták, hogy semmivel sem rosszabb a szövetkezet épületeiknek állaga, mint az ország többi városában, a felújítás pedig éppen lakók ellenállásán bukik meg, mert anyagilag nem hajlandók áldozatot vállalni.

Hol van a pénz?

Sajnos sok helyütt merült fel a gyanú, hogy a felújításokra beszedett pénzekből, vagyis a felújítási alapból akár tízmillió forintos tételek is hiányoznak, esetleg másra fordították ezeket az összegeket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felújítási alapot csak felújításra lehet felhasználni, például karbantartásra vagy fűtés kifizetésre nem. Az egyik legnagyobb problémát a tulajdonosok közösköltség-tartozásai jelentik.

Sokan nem fizetik rendesen a közös költséget. Ilyen esetben rendszerint a rendesen fizető lakók hátán csattan az ostor. Ha viszont valaki nem fizet, akkor a hiányt a többieknek kell kipótolniuk. A tulajdonosokra a sortartásos kezesség vonatkozik. Vagyis mint a dominó a sorban, ha egy eldől, a többi is megy utána – mutatott rá Szovát Imre, az Integrit-XX Kft. társasházkezelő irodavezetője.

 fejlec2

Nehéz behajtani a tartozást

A nem fizető lakók mindamellett mégsem lehetnek nyugodtak, hiszen tartozásukat, ha másként nem megy, végrehajtóval be lehet szedni. A dolog azonban számos nehézségbe ütközhet. Így például számos lakás van olyan személy tulajdonában, aki külföldön él, vagy más elérhetősége nem ismert a társasház közös képviselője, illetve a lakásszövetkezet elnöke számára. Éppen ezért tőlük eddig szinte lehetetlen volt az adatvédelmi törvények miatt behajtani a tartozást, még jelzálogbejegyzéssel is.

A társasházi jog kiemelt szakértői azonban folyamatosan tanácskoznak a Kúriával, hogy minél inkább megkönnyíthető legyen a tartozások behajtása. A Kúria elnöke ugyanis munkabizottságot állított fel, amely a társasházakat érintő ítéletek felülvizsgálatát hivatott felülvizsgálni.

Kiderült, az ország egyik felének bírói gyakorlata az, hogy az eladótól követelhető a ki nem fizetett tartozás, máshol pedig a vevőre terhelték azt. A munkabizottság ülésén az az álláspont győzött, hogy az eladótól kell követelni a tartozást, mindazonáltal a vevő részéről is él egy olyan kötelezettség, amely szerint ki kell kérnie egy igazolást a közös képviselőtől, hogy van-e tartozás az ingatlanon. Ami segítheti a tartozások rendezését, hogy a tartozó fél utólagos eléréséhez történő adatigénylés elvileg a jövőben könnyebb lesz, az azonban, hogy ez hogyan valósul meg pontosan a jövőben, az egyelőre kérdés.