Mit tehetünk, ha úgy érezzük, a társasház közgyűlése nem megfelelő döntést hozott?

Könnyen előfordulhat, hogy a társasházi közgyűlés olyan határozatot hoz, amely nem felel meg minden tulajdonostársnak. Például mit tehetünk, ha egy ingatlanrésszel kapcsolatos döntéssel nem értünk egyet, és semmiképpen sem szeretnénk, ha ez a döntés megvalósulna? A jogalkotó ezekre az esetekre lehetőséget biztosít a kisebbségben maradt tulajdonosoknak a jogorvoslatra.

Mit mond a törvény?
Ha a társasház működésével kapcsolatos kérdésünk van, mint mindig, most is a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényhez fordulhatunk. Ha a közgyűlés olyan döntést hozott, amely jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik, vagy a szavazáson kisebbségben maradtak jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármelyik tulajdonostárs a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

Mit tehetnek a kifogásolók?
A véleményükkel kisebbségben maradt tulajdonostársaknak van lehetősége arra, hogy a bíróság előtt támadják meg a közgyűlés határozatát, illetve kérhetik annak hatályon kívül helyezését, valamint azt is kérhetik, hogy a közgyűlés újabb döntést hozzon. A sértett feleknek 60 napon belül kell keresetet benyújtani a bírósághoz.

Fontos tudni, hogy ez a jogosultság jogvesztő, tehát ha a megadott határidőn belül nem élünk a vétó jogával, a továbbiakban már nincs helye ilyen kérelem benyújtásának a bírósághoz. A jogszabály alapján a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző is kérheti a bíróságtól, hiszen a jegyző törvényességi felügyeletet gyakorol a társasházak működése/működtetése felett.

Például…

A leggyakrabban akkor élnek a tulajdonosok ilyen jogorvoslati lehetőséggel, amikor 100 százalékos többségre volna szükség az adott döntés meghozatalához. Amennyiben például a közösség egy tagja megvásárolná a közös tulajdonú garázst, abban az esetben teljes, de legalább 4/5-ös támogatásra van szükség ehhez. Az intézkedést ellenző, egyötödben maradt tulajdonosoknak sem kötelező azonban elfogadni ezt a döntést: megtámadhatják azt a bíróság előtt arra hivatkozva, hogy ez tulajdonjoguk súlyos csorbítását jelentené.

shutterstock_191505380

Ingatlanrésszel kapcsolatos problémák
Ha a tulajdonosok egy hányada problémásnak tartja a közös tulajdonnal kapcsolatos valamely történést, a társasházi törvény alapján élhetnek az elidegenítés, azaz az eladási jogával. Az alapító okirat felhatalmazása alapján szabadon élhetnek az önálló ingatlanként kialakítható ingatlanrésszel és azzal a résszel, amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető.

Abban az esetben, ha ez az alapító okirat módosításával jár, a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségének a hozzájárulása szükséges. A határozatban ugyanakkor meg kell kérdezni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat, hogy a határozat meghozatalától számított 60 napon belül írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy kívánnak-e élni a fentiekben részletezett megtámadási jogukkal.

Ez esetben a közgyűlés határozata alapján bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.