Nehezen tudják majd pótolni a társasházak az új kormányrendelet miatt kieső reklámbevételeiket

Május végétől változnak a reklámkihelyezés szabályai, ami a társasházakat is érinti, mert eleshetnek a homlokzat-felújításoknál használt védőhálón elhelyezett reklámokból származó bevételtől. A kormány a védőhálókon elhelyezett reklám méretét 9 négyzetméterben maximalizálta, az eddigi 100 helyett. Ezen kívül már tilos reklámberendezést kihelyezni, és mostantól kizárólag az úgynevezett utcabútorokon lehet reklám anyagokat elhelyezni. Aki pedig a szabályt megsérti, az akár 3.000.000 forintos bírsággal is számolhat!

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításait a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet tartalmazza, amely május végétől, pontosan 28-ától hatályos.  A jogszabály szerint a jövőben kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el a közterületeken és a közterületről látható helyeken, amely megfelel a településképi törvényben, illetve a településképi rendeletben foglalt követelményeknek.

Ahogy a törvény fogalmaz, a reklámok elhelyezése közterületen és a közterületről látható magánterületen reklámhordozó és reklám csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, hogy az a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és szerkezetének megőrzését vagy kialakítását aránytalanul ne sértse vagy akadályozza. Ez olyan mértékben szigorítja a reklám-kihelyezés lehetőségét, hogy a társasházak jelentős bevételtől eshetnek el az elmaradó hirdetések miatt.

 

Reklám csak utcabútoron vagy sehol
A legfontosabb szabály, hogy a közterületen kizárólag utcabútor (buszmegállói várók, közvécék, padok, szemetesek, telefonfülkék) igénybevételével lehetséges reklám közzététele. Ez azt jelenti, hogy következő három évben az óriásplakátok száma tizedére csökken majd, így sok budapesti és vidéki társasház elesik attól az összegtől, amelyet a hirdető fizetett a társasháznak a hirdetési felületek bérletéért.

Leginkább a főváros leglátogatottabb pontjain szaporodtak el az egész épületet behálózó, védőhálóra erősített óriásplakátok, amelyek sokszor indokolatlanul hosszú ideig maradtak fent a homlokzaton. A településrendezésben és építésügyben az elmúlt években sok problémát okozó óriás reklámtáblák és hirdetőoszlopok 2020-ig eltűnhetnek az utcákról.
105583294_f666b47e0a_b
Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke szerint vissza fog esni a felújított homlokzatok száma, mert a kieső jövedelmet nehezen lehet pótolni és a rendszert szigorúbb szabályozással fenntartani.

Cégtáblákra nem vonatkozik a szabály
Fontos megjegyezni, hogy a Településképi törvényben megállapított szabályok kizárólag gazdasági reklámokra terjednek ki, nem vonatkoznak tehát

  • a cégtáblákra,
  • üzletfeliratokra,
  • üzletek kirakatában elhelyezett gazdasági reklámokra
  • a vállalkozások használatában álló ingatlanokon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő feliratokra és egyéb megjelenítésre
  • a járműveken elhelyezett reklámokra,
  • az ingatlanokon elhelyezett, azok eladására/kiadására vonatkozó felhívásokra,
  • a helyi önkormányzat által biztosított, lakossági apróhirdetések elhelyezésére szolgáló táblákra sem.

Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon elhelyezett, a gyártó és típus azonosítását lehetővé tevőlogó és védjegy vagy más jelzés

A szabályok betartását az illetékes kormányhivatal ellenőrzi
A reklám-elhelyezési rendelet betartatása és szankcionálása a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. A kormányhivatal keretein belül pedig valószínű, hogy az építésfelügyelet kapja majd ezt a feladatot. Szabálytalanság esetén a kormányhivatal 8 napon belül bírságol, illetve rendeli el a jogsértő állapot megszüntetését. A bírság 150.000-től akár 3.000.000 forintig is terjedhet. Az összeg megállapításánál mérlegelheti például, hogy mennyi a jogsértés időtartama, vagy hogy mennyire súlyos a településképi érdekek megsértése.