Nyári sláger: kell engedély a klímafelszereléshez?

Ahogy egyre erősebbek a nyári melegek, szeretnénk éjjel nyugodtan pihenni, vagy aki otthon dolgozik, szabadon koncentrálni a hőség helyett a dolgunkra. A klímaegységek ebben nagy segítséget játszhatnak, de a felszereltetés költsége mellett sokszor más falakba is ütközünk. Nézzünk újra egy összefoglalót a klímával kapcsolatos tudnivalókról!

A lakosság körében a legnépszerűbb, hőség elleni eszközt az úgynevezett split, osztott klímaberendezések jelentik. Ezek sajátossága, hogy két külön elemből állnak: egy egy falra szerelhető beltéri egységből, amely a hűvös levegőt kibocsátja a szobába, illetve egy többnyire a homlokzatra felerősítendő kültéri egységből. Nem mondunk újságot, hogy legtöbbször utóbbi jelent problémát, kérdőjelet a lakóknak.

legkondicionalo

Az alap jó hír

Első pontként le kell szögeznünk, hogy a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet értemében alapesetben nem kell építési engedély ahhoz, hogy a klímaberendezés kültéri egységét elhelyezzük a társasház külső homlokzatára. Fontos kikötés azonban, hogy a kültéri egység takarva legyen.

Kivéve…

És ahogy az már lenni szokott, jöhetnek a kivételek, amikor igen is, kell építési engedély ehhez. Az elsőrangú kivételt a műemléki védelem alá eső épületek jelentik. Ezek homlokzatára az országos rendelet előírja az egyszerűsített építési engedély megszerzését. Ennek célja a műemléki épület küllemének megőrzése. Ezzel korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal foglalkozott, azonban annak megszűnésével a helyi önkormányzatok és a Kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatalai vették át a feladatkört.

Előfordulhat továbbá, hogy az adott területre vonatkozó településképi előírások az átlagosnál jóval szigorúbbak, a terület városképe maga is műemléki védelmet élvez. Ebben az esetben építési engedélyre lehet szükség a klíma külső egységének homlokzatra való felszereléséhez. De az is előfordulhat, hogy a hatóságok egyáltalán nem engedélyezik a kültéri egységek homlokzatra történő felszerelését, amennyiben azok közterületről, utcáról láthatóak. Ezekben a kérdésekben is az önkormányzatok építésügyi csoportjainál kell tájékozódni.

A harmadik kivétel, ha a klimatizálás kiépítése során az épület tartószerkezetét, illetve tartószerkezeti elemeit megváltoztatják, átalakítják, kicserélik vagy megerősítik. Ekkor az épület statikai, szerkezeti biztosságát megőrizendő van szükség építési engedélyre, hogy semmiképp se okozhasson súlyos kárt a klímaegység felszerelése.

Társasházi sajátosságok

És akkor jön a jó öreg Társasházi törvény, Amennyiben a hűtőberendezés külső egységét közös tulajdonban lévő területen kívánják elhelyezni, akkor a Társasházi törvény 21. § (1) pontja az irányadó: „köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”

Itt jön képbe a lakóközösség, ugyanis a ház SZMSZ-ébe beemelhető szigorítás, hogy a tulajdonosok mekkora arányának hozzájárulása kell. A lakóközösség itt lehet szigorúbb a törvényhez képest, tehát megkövetelhetnek akár 4/5-ös támogatást is, sőt, akár teljesen megtilthatják a klíma felszerelését a külső homlokzatra.

Súlyos tévhit

A „közterületi láthatóság” tiltását sokan úgy kerülik ki, hogy a belső légaknába, légudvarba (lichthofba) teszik kültéri egységét. Fontos azonban tisztázni, hogy a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) értelmében ez tilos:

  • „70. § (8) Légaknábanklímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.”
  • „71. § (3) Légudvarbanem szellőztethető bűzös, gőzös üzemű helyiség, nem helyezhető el zavaró hatású, zajt, rezgést, lecsapódást okozó, vagy más káros hatást keltő berendezés vagy annak tartozéka.”