A társasház udvarának zöldítésénél ügyeljünk a vízre!

Egyre több városi és kerületi önkormányzat, illetve nagyobb cég ír ki pályázatot a társasházakhoz tartozó belső udvarok zöldítésére, a zöldfelületek növelésére. Egyre több lakóközösség pályázik is ezekre, vagy önerőből vállalják a beruházást, de utána sok esetben gond akad a vízzel. Ha nem körültekintő a tervezés, vagy nem jó a kivitelezés, a mostanában egyre intenzívebb viharokból ránk zúduló nagyobb mennyiségű víz elárasztja az eddig száraz pincéket, alagsori helyiségeket.

Mennyivel szebb az egybefüggő betonréteg helyett egy szépen kialakított kert egy belvárosi bérház udvarán. Mennyivel másabb, ha egy virágokkal teleültetett udvarra nézünk le a körfolyosóról. Mert ugye a tősgyökeres városlakóknak is hiányzik a zöldterület és a madárcsicsergés, hiába szeretnek a nyüzsgés közepén élni. Ma már az új társasházakat szinte minden esetben közös kerttel építik, de a több évtizeddel ezelőtt épült házakban hiányzik – vagy valaha volt, de mára az enyészeté lett – a belső udvar zöldje. A mai társasházak többségében mindenki csak „átutazó”, de egyre több helyen fognak össze a lakók, és pályázati forrásból vagy saját erőből hangulatos kerteket, közösségi tereket, sütögetőket, játszóteret, olvasósarkot alakítanak ki.

Ilyenkor az sem ritka, hogy évek óta egy házban lakók végre „megismerik” egymást, vagyis az ilyen munkáknak egyértelműen közösségépítő ereje van. Ha a társasház lakóinak sikerül megállapodniuk és eldöntik, hogy feltörik a betont, sok esetben a pénzhiány miatt a közösségi munkáé lesz a főszerep és szakember segítségét csak ritkán, vagy csak kisebb munkákra veszik igénybe.

shutterstock_571337875

Szép a zöldítés, de figyeljünk a vízszigetelésre!

Mindenki szeme előtt csak az lebeg, hogy szép legyen a kert, de – mint azt több olvasónk jelezte – néha elfeledkeznek arról, hogy az eddigi szilárd réteg helyén egy vízáteresztő réteget hoznak létre az udvar feltörésével. Ezért ha nem szigetelnek alá, akkor a nagy mennyiségben lezúduló esőt a házfalhoz, majd a pincéhez vezeti a földréteg, ami pedig súlyos szerkezeti problémákhoz vezet idővel.

A kertépítés közben sokan nem is gondolnak arra, vagy bizonyosodnak meg róla, hogy a pincékhez, alagsorokhoz korábban felrakott bitumenes szigetelőlemez (kátránypapír) az évtizedek alatt szétmállott és már nem tud megbirkózni a felbolygatott udvaron magának új utat találó nagy mennyiségű vízzel. Ezért a falak nedvesedni, vizesedni kezdenek, megjelenik a salétrom, a penész, a gomba, amely sok esetben légúti problémához vezet.

Vagyis ha nem körültekintően kezdjük el átalakítani az udvart, ha nem szigeteljük alá a kertet, nem alakítunk ki vízelvezetőket (akár drénszigetelést), akkor nem öröm, hanem bosszúság lesz a végén a rengeteg munka, idő és pénz jutalma.

Utólag is megoldható, de…

Az utólagos szigetelés természetesen minden esetben nagy fejtörést és nagy kiadást okoz a társasházaknak, hiszen közös tulajdonról van ismét szó, vagyis közös problémáról.

Ezen a ponton viszont már nem ússzuk meg a szakember segítségét, mert szakszerűtlen szigeteléssel, ismét sokkal nagyon bajt idézünk elő hosszú távon és végül egy soha véget nem érő rémálomban találjuk magunkat.

A néhány negatív példából okuljon mindenki, és továbbra is arra bíztatunk minden társasházat, hogy alakítson ki minél több zöld területet, hangulatosabbnál, hangulatosabb kerteket, amelyek erős közösséget is kovácsolnak, de közben ne feledkezzenek meg a mondásról, amely szerint: Áldás és átok a víz!

Felújítás pályázati forrásból
Az udvar és a pince felújításához most jó lehetőséget kínál az OTP Társasházi Pályázat, amelyről minden szükséges információt ezen a linken olvashat. A pályázat nagy előnye, hogy a pályázható kategóriákon belül (Ezermester, Biztonság, Közösségépítés) sokféle projektre lehet vissza nem térítendő támogatást nyerni, és egyszerre akár több kategóriában is lehet nevezni, a támogatásból pedig felújíthatja a lépcsőházi világítás rendszert vagy a korlátokat is.