Az építmény szervizkönyve (II. rész)

A jókarbantartási kötelezettségről szóló cikksorozatunk második részében a szervizkönyvről szóló tudnivalókat foglaltuk össze. Ebben az esetben is igaz ugyanis, hogy „nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani”. Ehhez pedig szükség van a kellő dokumentáció elkészítésére, meglétére.

Korábbi cikkünkben tisztáztuk, hogy a jókarbantartás a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka. A tevékenység célja tehát az épület túlzott leromlásának megelőzése, ami balesethez is vezethetne.

Az ellenőrzés alapja a szervizkönyv

Azt is leszögeztük, hogy a tulajdonosok a fenti feladatok ellátása során kötelesek Szakértői segítséget bevonni: szakvéleményeket, felülvizsgálatokat megrendelni, úgymint

  • a tűzbiztonság,
  • a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
  • a használati biztonság,
  • a zaj és rezgés elleni védelem,
  • az energiatakarékosság és hővédelem,
  • az életvédelem és katasztrófavédelem.

Az egyes vizsgálatok lefolytatását alapvetően az építmény állapotának megfelelően kell elvégezni, amikor az indokolt. De erről külön jogszabály is rendelkezik erről, például hogy hány évente kell az elektromos rendszert megnézetni. A felülvizsgálatok eredményeként szakértői véleményeket, javaslatokat, megállapításokat kapunk, amelyeket érdemes komolyan venni a biztonság érdekében. Ezek a felvetések pedig bekerülnek a szervizkönyvbe.

shutterstock_443642599

A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi hatósága pedig jogosult ellenőrizni a szervizkönyv meglétét és tartalmát. Sőt, amennyiben a szervizkönyvvel probléma van, elrendelheti ezeknek a hiányosságoknak a rendezését:

  • a szervizkönyv pótlását,
  • a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.

Ne feledjük: a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek, de a társasház képviseletében tehát a közös képviselő feladata, hogy a tulajdonosok képviseletében aktívan eljárjon ezekben a kérdésekben.

A szervizkönyv tartalma

Az építmény szervizkönyve igazolja azt, hogy a tulajdonosok mit tettek meg a karbantartás érdekében:

  • az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát biztosították,
  • a jókarbantartási kötelezettség teljesítése érdekében végzett építési-szerelési munkákat elvégeztették,
  • az építmény állapotára vonatkozó tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket beszerezték.

A szervizkönyv mellékletét képezi továbbá az elkészített energetikai tanúsítvány is, amiről szintén nem szabad megfeledkezni.

Kötelező a szervizkönyv?

A szervizkönyv vezetése kötelező olyan építményekre, amelyekben:

  • tömegtartózkodásra szolgáló helyiség (egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség) van, vagy
  • amelyekben bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható
  • (a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre),
  • (a honvédelmi és katonai célú építményre),
  • valamint az I. bírságkategóriába sorolt műemlék építmény esetében.

Minden más építmény esetében a tulajdonos dönthet arról, hogy akar-e szervizkönyvet vezetni. A tulajdonos tehát a már megnyitott szervizkönyv esetében is dönthet arról, hogy a jövőben nem folytatja az építmény állapotának dokumentálását.