Célbefizetés vs. közös költség

Miben különbözik a társasházaknál a célbefizetés és a közös költség? Egyáltalán mi a célbefizetés? Hogyan, mi alapján kell ezt leosztani a tulajdonosok között? Mindezekre a kérdésekre választ kaphat a Házfórum legújabb cikkéből!

Sok kérdés, sőt vita születik a célbefizetés témakörében, amikor a társasház valamilyen külön beruházást tervez:

-ezt a költséget miért nem fedezi a közös költség, miért kell újabb összeget befizetnünk?
-mi alapján osszuk fel a célbefizetés összegét?
-mit fedezhet a célbefizetés?

Cikkünkben ezeket a kérdéseket vesszük sorra.

Célbefizetés vs. közös költség

A közös költség célja, hogy ezekből az összegekből fedezze a közösség a társasház működésével kapcsolatos költségeket. A Társasházi törvény szerint:

„24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

A célbefizetés lényege ezzel szemben, hogy a normál költségvetésből nem kigazdálkodható beruházások díjára a közösség összegyűjtse a szükséges pénzt. Ez rendszerint úgy történik, hogy a közös költség mellett a közösség meghatároz egy összeget, amelyet össze kell hozniuk. Ezt a költséget felosztják a tulajdonosok között, illetve meghatározzák, hogy mennyi idő alatt kívánják összeállítani ezt a büdzsét. Így adott lesz, hogy mely tulajdonosnak mennyivel kell többet befizetnie a közös költségen felül az adott határidőig. Ez persze a döntéstől függően történhet részletfizetés vagy egyszeri befizetés alapján is.

Fontos, hogy ennek megállapításáról a közgyűlés hivatott dönteni külön határozatban.

Mi alapján osszuk fel a költséget?

A legtöbb társasházban a közös költséget nem albetétenként, vagyis lakásonkét, hanem a tulajdoni hányad arányában fizetik a tulajdonosok. Aki tehát például 1/16 tulajdonrésszel rendelkezik a társasházban, az a költségeknek is ekkora hányadát fizeti, aki pedig 1/14-eddel rendelkezik, az ennyivel nagyobb részt vállal a költségekből.

A célbefizetés terén szintén javasolt ezt a rendszert alkalmazni. Így garantálható leginkább, hogy mindenki annak arányában járuljon hozzá a költségek fedezéséhez, amilyen arányban részesül a beruházások előnyeiből. Főként akkor érdemes ehhez ragaszkodni, ha a társasház SZMSZ-e szerint a tulajdoni hányadok arányában történik a közös költség fizetése.

Vita a célbefizetés kapcsán

Találkoztunk már olyan esettel, amikor a közgyűlés úgy határozott, hogy a célbefizetést lakásonként osztották fel. Így az a helyzet állt elő, hogy miközben a közös költséget a tulajdoni hányad szerint fizették a tulajdonosok, a célbefizetés egyenlő összeggel terhelte a pénztárcájukat. Ilyen esetben, aki kifogásolja ezt a megoldást, mód van a közgyűlési határozat bírósági megtámadására a közgyűlést követő 60 napon belül.