Ez is a ház kötelezettsége: mi az a „jókarbantartás”? (I. rész)

A kérdés különösen aktuális, mivel idén áprilisban lépett hatályba az a jogszabály, amely némileg módosított a jókarbantartás ellenőrzésében. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a jókarbantartásról: mi az, mi a célja és mely hatóságok jogosultak ellenőrizni ezt.

Mit jelent a jókarbantartási kötelezettség?

A meghatározás szerint a jókarbantartás a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka. A tevékenység célja tehát az épület túlzott leromlásának megelőzése, ami balesethez is vezethetne.

Az építmény tulajdonosa ennek keretében köteles egyfelől az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, másfelől pedig biztosítani a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot.

Szakértői segítség bevonása

A jókarbantartási kötelezettség teljesítéséhez természetesen gyakran szakember segítségére és az egyes elemek felülvizsgálatára van szükség, úgymint

  • a tűzbiztonság,
  • a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
  • a használati biztonság,
  • a zaj és rezgés elleni védelem,
  • az energiatakarékosság és hővédelem,
  • az életvédelem és katasztrófavédelem

Az egyes vizsgálatok lefolytatását alapvetően az építmény állapotának megfelelően kell elvégezni, amikor az indokolt. De erről külön jogszabály is rendelkezik erről, például hogy hány évente kell az elektromos rendszert megnézetni. A felülvizsgálatok eredményeként szakértői véleményeket, javaslatokat, megállapításokat kapunk, amelyeket érdemes komolyan venni a biztonság érdekében.

shutterstock_237779014

Változás a jogszabályban

A jókarbantartási kötelezettség ellenőrzése 2013 január 1-jétől az építésfelügyeleti hatósághoz kerültek, azonban a 2017. évi XXIV. törvény értelmében 2017.04.28-ától a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi hatóságához került át. Ezáltal a már a folyamatban lévő eljárásokat is ezek a szervek viszik tovább.

Mit vizsgál a hatóság?

Az építésfelügyeleti hatóság a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését ellenőrzi, valamint az örökségvédelmi hatósággal együttműködve azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket. A hatóság vizsgálja:

  • a szervizkönyv meglétét,
  • az építmény 20 évenkénti kötelező felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását.

A hatóság a vizsgálat eredményei alapján

  • elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását,
  • elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,
  • a szervizkönyv pótlását,
  • a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.

A fenti kötelezettségekkel a hatóság mindig az építmény tulajdonosa számára adhat rendelkezéseket. Társasház esetében ez a tulajdonosi közösséget, illetve a közös képviselőt terheli. A közös tulajdonú és közterület felé határoló épületrészek és szerkezetek karbantartásának elmaradása közvetlen veszélyt jelent az utca forgalmára, az arra járókra. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek, de a társasház képviseletében tehát a közös képviselő feladata, hogy a tulajdonosok képviseletében aktívan eljárjon ezekben a kérdésekben.

Cikksorozatunk folytatásaként a szervizkönyvvel, illetve a műemléki épületek jókarbantartásával kapcsolatos fő tudnivalóiról számolunk be.