Hogyan tervezzünk a kéménnyel és a fűtéssel télre?

Az igazi tél beköszönte előtt sokan még most állnak olyan kérdések előtt, hogy mi legyen a társasházi kémény felújításával, illetve hogy mi a teendő, ha valaki leválna a közös fűtésről. Nézzük, milyen esetek merülhetnek fel, mire kell készülni!

Még a fűtési szezon megkezdése után is sok társasházban merül fel a probléma, hogy fel kéne újítani a kéményt vagy épp valaki bejelenti, hogy saját fűtési rendszerre állna át. A közös tulajdon és a rendszer közös használata miatt azonban ezek a költségviselés és az adminisztráció terén is komoly problémákat idézhetnek elő.

Kéményfelújítás

A kéményfelújításoknál első pontként azt érdemes leszögezni, hogy rendszerint közös tulajdonnak számítanak, de mindenképp érdemes megnézni az alapító okirat vonatkozó rendelkezéseit erről. Ennél fogva főszabályként a közös büdzséből történik a kémény felújítása. Vannak azonban olyan speciális esetek, amikor ez a forgatókönyv borulhat.

Ilyen például, ha az egyes lakások külön kéményjáratokkal rendelkeznek, amelyek csak az adott lakást látják el. Ilyen esetben már a közgyűlésen szükséges döntést hozni arról, hogy közösen viselik a költségeket a tulajdonosok, vagy mindenki a saját lakását kiszolgáló kéménykijárat bélelési költségét finanszírozza.

Emellett fennáll a lehetősége a társasháznak arra is, hogy ne kelljen minden egyes esetben külön-külön határozatban döntenie. A szervezeti és működési szabályzatban fektethetik le azokat a kivételeket, amikor valamely tulajdonos eltérő mértékben kell hozzájáruljon a kémény felújítási költségeihez. Ilyen például, ha valaki tartósan nem használja az épületben lévő lakását. Ilyen esetben tehát meghatározhat a közösség egy alapdíjat, hogy csak ezt kelljen fizetnie a tulajdonosnak a normál, tulajdoni hányad szerint számított díjak helyett.

Egyedi leválás a fűtési rendszerről

Sok félreértés, akár peres ügy, sőt olyan eset is adódik a nem megfelelően lefolytatott fűtésleválásokból, hogy a többi lakásban időlegesen akadályoztatva van a fűtési szolgáltatás. Ezek elkerülése érdekében az alábbiakra szükséges figyelemmel lenni.

Első lépésként is tisztázni kell az alapító okirat alapján, hogy hogyan rendelkezik, milyen tulajdonba utalja az okirat a fűtési rendszer bizonyos részeit. Amennyiben ugyanis közös tulajdonú elemet érintenek a leválási munkálatok, akkor ehhez a tulajdonosok 2/3-os hozzájárulása szükséges a társasházi törvény értelmében.

  1. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

Amennyiben valaki mégis a közösség engedélye nélkül lát neki a munkának, az illető ellen birtokháborítás miatt tehetnek panaszt a tulajdonosok. Vagy az építésügyi szakhatóságnál is kérheti ilyen esetben helyszíni ellenőrzés, amely alapján a hatóság leállíttathatja a munkát. A tulajdonosi közösség emellett pedig közgyűlési határozatban kötelezheti az eredeti állapotok visszaállíttatására az illetőt.

Ha az építtető megkapta a közösség hozzájárulását, a hozzájárulás mellett a közgyűlés dönthet az alábbiakról is:

  • milyen további fizetési kötelezettségek terhelik a továbbiakban a leváló tulajdonost, hiszen a rendszer karbantartásához továbbra is hozzá kell majd járulnia (a közösség döntésétől függően) általában rendszerfenntartási ktg-hez ugyanúgy hozzá kell járuljon+10-25%os térítés fűtési költségre
  • milyen feltételeket kell vállalnia a leváló tulajdonosnak az engedély megadásához,

Fontos alapkritérium továbbá, hogy a leválás nem akadályozhatja a többi lakás fűtésének működést.

Végül, de közel sem utolsó sorban pedig tisztázni kell, hogy kit terhel a hasonló munkálatok költsége. Ebben a tekintetben elmondható, hogy egyértelműen az a lakástulajdonos felelős a munkák finanszírozásáért, aki ezzel saját lakása komfortját és értékét fokozná így. A lakás fűtéskorszerűsítésével járó kémény-felülvizsgálat, kéményseprés és -bélelés költsége őt terheli.