Így teheti zökkenőmentessé a meghatalmazást

Ki lehet meghatalmazott és mennyi ideig? Milyen típusú meghatalmazás létezik? Mire jogosult a meghatalmazott személy? Csupán négy azok közül a fontos kérdések közül, amivel olvasóink gyakran találkozhatnak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a témában.

Nem tud ott lenni a közgyűlésen, de szavazna a kérdésekben? Erre nyújthat megoldást a meghatalmazás, viszont nem szabad megfeledkezni néhány alapszabályról.

Ki lehet meghatalmazott?

Találkoztunk már olyan esettel, ahol SZMSZ-be szabályozták azt, hogy ki lehet meghatalmazott. Egy társasházban például nem engedélyezték, hogy az egyik lakó hozzátartozója (nem tulajdonostárs) legyen a meghatalmazott. Ez azonban szembemegy a Ptk. rendelkezésével ami kimondja, hogy bármely nagykorú lehet meghatalmazott. Vagyis a társasházi SZMSZ-be nem tehető rendelkezés erre vonatkozóan.

Eseti és általános érvényű meghatalmazás

A meghatalmazó személy dönthet úgy, hogy csak egy adott napra ad meghatalmazást, ekkor eseti megbízásról beszélünk. A másik típus pedig az általános érvényű meghatalmazás, amellyel a meghatalmazott a visszavonásig bármikor képviselheti az illetőt a közgyűléseken. Ha eseti megbízásról van szó, akkor érdemes figyelembe venni azt a tény, hogy a közgyűlést érintő napirendi pontok előre ismertek, tehát a meghatalmazónak joga van szavazatát előre megadni. Ebben az esetben azonban érdemes ezt írásba foglalni és feltüntetni a meghatalmazás szövegében.

Erre terjed ki a meghatalmazott képviseleti joga

A meghatalmazásban foglaltak mutatják számunkra az irányt ebben a kérdéskörben, vagyis a meghatalmazottnak csak arra terjed ki a képviseleti joga, amit a meghatalmazásban lefektettek. Ilyen lehet például a cél (hogy milyen szavazatot adjon le a meghatalmazott a meghatalmazó helyett) vagy a meghatalmazás időtartam. Nem szabad megfeledkezni azonban arról a tényről, hogy a meghatalmazottnak nincs joga beletekinteni a társasház számláiba és szerződéseibe, kivéve akkor, ha bizonyítja, hogy a meghatalmazó tulajdonost érintő ügyről van szó.

shutterstock_626698901

Ezek a meghatalmazás jogi keretei

A meghatalmazással és az ügyleti képviselettel a Ptk. Hatodik könyvének III. fejezete foglalkozik.  Ha a jogi keretek kerülnek előtérbe, akkor sok esetben felmerül az átruházhatóság kérdése. A meghatalmazás azonban olyan bizalmi viszony, amely konkrét személyekre vonatkozik, tehát a meghatalmazás nem ruházható át, csak amennyiben azt a meghatalmazó fél jóváhagyja, ez viszont a gyakorlatban ritkán fordul elő.

Szintén a jogi keretekhez sorolhatjuk a megbízások érvényességi idejét is. Eseti megbízás során egy adott közgyűlésről beszélünk, míg általános érvényű megbízásnál a jogosultság visszavonásig érvényes.

Fontos megemlíteni, hogy bizonyos helyzetekben a meghatalmazás elveszíti érvényességét. Ilyen lehet az az eset, amikor például a közös képviselő a meghatalmazott, és közte, valamint a képviselendő személy között érdekellentét áll fenn. Akkor is igaz ez, ha a közös képviselő által képviselendő két személy között van érdekellentét.

A kérdés, amelyben csak az SZMSZ az irányadó

Arról hogy egy személy mekkora meghatalmazott jogkörrel bírhat, arról sem a társasházi törvény sem a Ptk. nem rendelkezik. Ha viszont a társasház a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatároz egy limitet, akkor a meghatalmazások gyűjtésére nem lesz lehetőség, ezzel így későbbi konfliktusokat előzhet meg a lakóközösség.

És végezetül a formai követelmények

A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás csak akkor lesz érvényes, ha két tanú aláírásával igazolja annak hitelességét („Előttünk, mint tanúk előtt”) és feltüntetik nevüket és címüket is a szignó alatt.