Jövőre indulhat a várva várt panelprogram?

Az előzetes hírek szerint akár már jövőre elindulhat az az átfogó panelfelújítási program, amely a panelházak és a lakótelepek esetében is teljes felújítást célozna meg – adja hírül az Inforádió. Mivel a magyar lakosság mintegy 18 százaléka panellakásban él – a megyeszékhelyeken ez az arány jóval magasabb, 36 százalék –, így nagyjából kétmillió embert érinthet a program. A tervek szerint 600 ezer lakás megújítását célozza majd a kezdeményezés.

Az országban található 800 ezer lakótelepi lakás nagyjából 20-25 év alatt – az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek derekáig – épület, a jövőre várt program pedig ugyanennyi idő alatt kívánná felújítani ezeket az ingatlanokat. Erről a kormányzat panelprogramját ismertető László Tamás országgyűlési képviselő nyilatkozott a napokban. A panelállomány fele ugyan átesett már valamilyen szintű korszerűsítésen, azonban teljes rekonstrukció még nem történt.

Helyzetkép készült a magyarországi lakótelepekről

A Miniszterelnökség irányításával, szakmai szervezetek bevonásával három hónap alatt átfogó helyzetkép készült a magyarországi lakótelepekről. Ez alapján készül el néhány hónap múlva egy vitairat. László Tamás szerint az átfogó program 2018-ban indulhat el. Minderre kidolgozás alatt vannak különböző pénzügyi konstrukciók és gyorsan elindítható mintaprojektek. Természetesen többféle megoldás is elképzelhető a panelproblémák megoldására, ezért van szükség a széleskörű szakmai egyeztetésre a kérdésben.

Újpalotán 2010 és 2014 között végeztek nagyobb lakótelep-korszerűsítési munkálatokat. A házakra 18 centiméteres szigetelés került és kicserélték az ablakokat. Gépészeti korszerűsítés ugyan nem történt, de így is 80-85 százalékos energiamegtakarítást sikerült elérni. Ez havi 12 ezer forinttal alacsonyabb távhődíjat jelent, ami egy évre kiszámítva már 144 ezer forint. Ha a korszerűsített 1400 lakást vesszük, 201 milliárd 600 millió forint a megtakarítás.

Szigetelés, nyílászárócsere, gépészeti korszerűsítés

Mivel a házak szigetelése és a nyílászárócsere csak a gépészeti korszerűsítéssel éri el a maximális energiamegtakarítást, a teljes körű megújítást kell megcélozni – hangsúlyozta a László Tamás. Mivel általában a gépészeti rendszerek vannak a legrosszabb állapotban, célszerű lehet erről közelíteni a problémát.

Miből finanszírozható a panelfelújítás?

Ami a finanszírozást illeti, az ESCO-típusú konstrukciók több országban sikeresnek bizonyultak, idehaza azonban kevésbé elterjedt ez a megoldás. Az ESCO alapja, hogy a szolgáltató előfinanszírozza – részben vagy egészben – az infrastruktúra korszerűsítését. Ezáltal a felújítások után jelentős költségmegtakarítás jelentkezik. A lakástulajdonosok azonban ekkor is a korábbi összeget fizetik a szolgáltatónak egészen addig, amíg a korábbi nagyobb és a későbbi kisebb díjak különbözetéből a társasház letörleszti a beruházás teljes költségét. Ettől kezdve tehát a tulajdonosok a kedvezőbb fűtési díjat fizetik majd.

Egyértelmű azonban, hogy a teljes körű felújítás csak több lépcsőben lehetséges. Elsősorban azért, mert a lakóközösségek nem tudnák kifizetni egyszerre a teljes korszerűsítési költséget. A képviselő szerint általánosságban a lakók 25 százaléka tudná egyben kifizetni akár egy etap teljes költségét, 50 százalékuk csak havi részletekben képes erre, míg a fennmaradó 25 százalék egyáltalán nem tud hozzájárulni a költségekhez. Éppen ezért a program inkább amolyan étlapnak tekinthető, amelyről a lakóközösségek választhatnak igényeikhez és lehetőségeikhez mérten.

tarsashazi lakoovezet

Lakótelepek megújítása

A lakóépületek korszerűsítése mellett ugyanolyan fontos a lakótelep egészének megújítása. A közösségi terek és épületek fejlesztése nagymértékben javíthatja a helyi lakosság életkörülményeit. Erre kiváló a példát jelent a németországi panelfelújítási program, ahol minden projektben hangsúlyos volt a lakók bevonása és érdekeik figyelembe vétele, a közterületek átgondolt teljes átalakítása, a házak energetikai és funkcionális korszerűsítése az esztétikai megújítása mellett.

Az egyik ilyen sokat emlegetett projekt – amely 2007-ben Nemzetközi Lakásépítési Díjat nyert – Leinefelde-Worbis város lakótelep-rehabilitációja volt. Bár az ottani megvalósítás nem ültethető át egy az egyben Magyarországon, de rengeteg megfontolandó és átvehető elemet tartalmaz. Perényi Tamás DLA, a BME Lakóépülettervezési Tanszékének vezetője a leinefeldei példával kapcsolatban elmondta, hogy mivel a lakók nem akarták megvásárolni a lakásokat, és sokan el is költöztek az épületekből, azokat szövetkezeti tulajdonba adták az „Egy ház egy szövetkezet” elvi alapján. Így sokkal áttekinthetőbb és könnyebben kezelhető egységeket hoztak létre, és a lakók is inkább elköteleződtek a projektek megvalósítása iránt.

Németországban komplex programok indultak, amelyekben nem csak a lakásokra, az épületekre koncentráltak, hanem az egész környezetre, a munkahelyteremtésre, társadalmi-szociológiai összefüggésekre is ugyanolyan figyelmet fordítottak. A projektről szóló tanulmány ITT olvasható.

Hogy épül az új panelprogram?

Perényi Tamás szerint szükség van egy átfogó, mintaprojekteket is magában foglaló anyagra. Ennek első fázisában a Miniszterelnökség elkészített egy összefoglalót a hazai panelépületek elhelyezkedéséről, történetéről, műszaki állapotáról. Ám nem tartalmazza a megoldási lehetőségeket, azt a spektrumot, amelyben a panelépületek átalakítását el lehet kezdeni. Ehhez ki kellene választani két átlagos minőségű modellépületet, amelyeken keresztül bemutatható mindez.

„A statikai-szerkezeti szakvélemény elkészülte az alap – ezt a munkát kezdte el az ÉMI, és eddig mintegy 100 panelépületet már megvizsgáltak. Ezek eredményének a függvénye minden hosszú távú tervezés, különösen úgy, hogy tudjuk, a felújítás költsége majdnem annyi, mint egy új épület felépítése” – hangsúlyozta Perényi Tamás.

Ezután fel kell állítani egy szűk szakértői csapatot: építészek, energetikus gépészek, statikusok, környezettervezők, jogászokból, pénzügyi szakemberek részvételével. Ennek feladata a két épület teljes spektrumvizsgálata, amely a legegyszerűbb hőszigeteléstől a bonyolultabb építészeti beavatkozásokat is feltételezheti. Az elkészülő esettanulmányoknak kell tartalmazniuk minden építészeti lehetőség mellett a műszaki hátteret, az energetikai, a gépészeti leírásokat, számításokat, a pénzügyi konstrukciókat, a jogi lehetőségeket.

Ez adna egy kézzelfogható alapot szakemberek számára, hogy egy nyelven beszéljenek a kérdésben, és a döntéshozók számára is a lakókkal való kommunikációhoz, a félelmek eloszlatásához. Ez alapvetően meghatározza egy ilyen program megvalósulását és sikerességét.