Profilt vált az üzlethelyiség a társasházban?

Számos előnye és bizony hátránya is van annak, ha valamilyen üzlethelyiség kap helyet a társasházban. Éppen ezért ezek működése rendszerint vitaforrást jelent a lakóközösségben. De mennyiben szabályozhatja a lakóközösség az üzlethelyiség működését?

Ahogy korábban is írtuk, a társasházaknál, hogy a lakóközösségnél örök kérdést jelent, hogy mennyire és miben szólhatnak bele az épületben működő üzlethelyiségek életébe. Ebben a kérdésben az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat és persze a házirend az irányadó.

Üzlethelyiségek szabályozása a társasházban

Alapító okirat

Az alapító okirat rendelkezik a lakások hasznosítási módjáról. Ez a dokumentum szabályozza, hogy a ház lakásait csak és kizárólag lakás vagy nem lakás céljára is lehet-e használni. Amennyiben tehát az alapító okirat nem tiltja, üzemelhetnek üzlethelyiségek a magántulajdonú vagy a közösségtől bérelt helyiségekben. Utóbbi előnye, hogy ha a közösség megszavazza az épületrész bérbeadását, úgy rendszeres jövedelemhez juthat a társasház. Persze elképzelhető, hogy ennek fejében

-el kell fogadniuk a megnövekedett vendégjárást,

-szabályozni kell, hogy az üzlethelyiség gondoskodjon hulladéka elszállíttatásáról,

-és persze megnövekedhet a zajszint is az üzlet működése kapcsán.

Profilt vált az üzlethelyiség a társasházban?

SZMSZ és házirend

A másik, illetve másik két fontos dokumentum a kérdésben a ház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), valamint a házirend. Ezek a dokumentumok fektetik le a társasház napi működésének szabályait.

Ha tehát a tulajdonostársaknak az adott lakás üzleti célú felhasználásával szemben olyan aggályai merülnek fel, mint a túlzott zajkeltés vagy egy esetleges károkozás, akkor az ebben a két dokumentumban foglaltak alapján élhetnek panasszal a tulajdonossal szemben. Szintén ezek a dokumentumok adnak iránymutatást arról, hogy hogyan és milyen díj mellett engedélyezhető, hogy az adott vállalkozás bármilyen táblát vagy egyéb tárgyat helyezzen el a házon.

Amennyiben az adott üzlethelyiség nem felelne meg a fenti három dokumentumban foglalt rendelkezéseknek és szabályoknak, a közösségnek jogában áll erről a kellő bizonyítékokkal és a tanúk megnevezésével együtt tájékoztatni az illetékes hatóságot. Ilyen hatóság lehet például a jegyző, akit birtokháborítás címén kereshetnek meg a panaszosok.

Profilt váltana az üzlethelyiség

Elképzelhető, hogy az üzlethelyiség profilt vált idővel, mert a helyiség bérlője cserélődik, vagy maga a cég alakítja át tevékenységét. Elképzelhető például, hogy a korábbi virágbolt helyén kávézó, a jógastúdió helyén táncklub nyílik. Amennyiben ez a váltás hangosabb, több zajjal járó működést jelent, a lakók rendszerint felemelik szavukat ez ellen. Felmerül a kérdés, vajon mit tehetnek a számukra kedvező változás ellen?

A helyzet az, hogy a nem lakás céljára használt helyiségekben folytatott tevékenység megváltoztatásához nincs szükség a szomszédok engedélyére. Tehát erre nincs ráhatása a lakóknak. Amit tehetnek, hogy ha az üzlethelyiség működése olyan mértékben zavarja mindennapjaikat, akkor birtokháborítás címén panaszt tesznek ez ellen, illetve megalkudhatnak az üzletvezetővel, hogy hánytól hány óráig működhessen az üzlet.

Mindezek miatt tehát érdemes a fenti három dokumentum időről időre átvizsgálni, hogy a lakóközösség már előre felkészülhessen a későbbi esetleges kellemetlenségek megelőzésére, illetve kezelésére. Amennyiben ugyanis a fenti szabályok pontosan és megfelelően vannak lefektetve, onnantól kezdve ezek betarttatása már az egyes lakások tulajdonosainak feladata. Amely tulajdonostárs tehát vendéglátó helyiséget alakít ki lakásában, a továbbiakban ő a felelős azért, hogy vendégei betartsák a ház szabályait.