Svéd ablakszigetelés tarthat meleget a későn ébredőknek

Az ajtók, ablakok résein besüvöltő jeges szél, a reggelre kihűlő lakás sokakat ráébreszt arra, hogy valamit sürgősen tenni kellene a lakás szigetelésével. Az utólagos nyílászáró-szigetelések piacán terjedő ún. svéd technológia a későn ébredőknek is segíthet bent tartani az otthon melegét, ráadásul a szükséges átalakítások gyorsan elvégezhetők, és ami még fontosabb, a pénztárcát is kímélik.

Mire felébredünk vagy hazaérünk a munkából, a rosszul szigetelt vagy elöregedett nyílászárók résein át a téli szelek kifújják a meleget a lakásból. Az állandóan felkapcsolt fűtéstől viszont egekbe szöknek a fűtésköltségek. Mivel jócskán bennjárunk a télben, egy komolyabb átalakítást jelentő nyílászárócsere gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne, a munkálatok napokig tartanának, a megnyitott falazat helyreállítása pedig rengeteg porral, piszokkal és idegeskedéssel jár. Nem is beszélve a több százezres, esetleg milliós költségekről.

Igaz ugyan, hogy a modern, nem vetemedő és tökéletesen záródó, többrétegű ablakok beépítésével akár 15-20%-os fűtésiköltség-megtakarítás is elérhetünk, de az ilyesfajta munkálatokat, főleg egy társasháznál, érdemes a ház teljes körű felújításával együtt elvégezni.

A svéd módszerrel szigetelt ablakok részáró tulajdonsága vetekszik az újonnan beépített ablakokéval (Fotó: 123rf.com)

A szakemberek által csak „svéd módszernek” hívott utólagos ablakszigetelési eljárás egyfajta átmenetet képez a hosszú távon jelentősebb megtakarítást eredményező komplett nyílászárócsere és a kisebb hatékonyságú házilagos-habszalagos („purfixes”) ablakszigetelés között. Az eljárás során két rutinos szakember óránként 10-15 méternyi speciális szigetelőanyagot képes az ajtókba, ablakokba beépíteni, így félnapi munkával egy teljes lakás könnyedén leszigetelhető.

A profin kivitelezett „svéd” szigetelés ugyan energiahatékonyságát tekintve valamelyest elmarad a teljes nyílászárócsere eredményességétől, de sokan mégis jelentős komfortnövekedésről számolnak be a munkálatokat követően. Ráadásul egy átlagos lakás nyílászáróinak utólagos szigetelése a svéd módszerrel 25-40 ezer forintból megoldható, így igencsak takarékos megoldásnak tűnik.

És akkor nézzük magát a technológiát… Az előzetes felmérés során az ablakok, ajtók állapotát szemrevételezik a szigetelő cég munkatársai, de a munkálatok elvégzését csak akkor tanácsolják, ha a nyílászárók még megfelelő szerkezeti állapotban vannak, vagyis nem vetemedtek el, nem száradtak ki annyira, hogy csakis a teljes csere segítsen. Ha az ablak menthetetlen, nem is kísérleteznek vele, és a javítás helyett inkább a cserét javasolják.

Első lépésként a nyílászárókat egyenként kiemelik a helyükről, és egy különleges marógéppel 5-6 milliméter mély hornyokat vágnak beléjük. A keletkező fahulladékot egy ipari porszívóval azonnal eltávolítják, így az egész eljárás, jóllehet némileg zajos, csak nagyon csekély kosszal és porral jár.

A kimart vájatba kerül az a szilikonból készült szigetelő cső, ami gyakorlatilag a svéd módszer tulajdonképpeni lényege. A szilikon szigetelőanyagként sokkal tartósabb a jelenleg használatos gumiból és szivacsból készült légzáró anyagoknál, amelyek a hőmérséklet-változásoknak és az UV-sugárzásnak kitéve, megkeményednek, berepedeznek. Ezzel szemben a szilikon – egyedülálló hőtágulási képességének köszönhetően – rendkívül rugalmas, ezáltal jóval tartósabb szigetelést biztosít, és akár 7-10 évet is kibír.

Maga a szilikon cső a benne lévő levegő segítségével fejti ki a szigetelő hatást, zárt csőrendszerként valamennyi rést képes megfelelő mértékben elzárni. A svéd módszerrel szigetelt ablakok részáró tulajdonságai vetekednek az újonnan beszerelt ablakok hasonló tulajdonságaival, állítják a szakemberek. A hőszigetelésen túl, jól szigetelik a hangot, megakadályozzák a szmog bejutását a lakásba, és a szálló pollenek ellen is hatékony védelmet nyújtanak.

A cikk elkészítéséhez Elekes Attila (HRH) ablakszigetelési szakértő nyújtott segítséget.